Együttesünk Kemenes-Bognár, Dragóner, Tímár, Balog-Szalai, Lipcsei, Lazic, Laczkó-Deme-Bartha összeállításban - és a szurkolóknak köszönhetően kiváló hangulatban - kezdte a mérkőzést. Az első percben felhördültek

Diadalív

A meccs közvetítése

a nézők, miután Szalait tizenegyes-gyanúsan akasztották a büntetőterületen belül, a játékvezető sípja azonban néma maradt.

A hetedik percben aztán már egészen más miatt volt hangos az Üllői út: vezetést szerzett csapatunk. Lipcsei remek szögletére érkezett a kapu elé Dragóner, védőnk pedig 8 méterről a jobb felső sarokba bólintott. Ez volt Dragi visszatérését követő első gólja, s ezzel együttesünk 1-0-ra vezetett.

Ezt követően Deme veszélyeztetett, majd a makóiak részéről nagy figyelemmel őrzött Laczkó, miközben a vendégek nemigen jutottak el a tizenhatosunkig. A mieink ellenben eljutottak: a 28. percben Lipcsei ugratta volna ki Laczkót, akit úgy tűnt, feltartanak. Végül Barthához eljutott a labda, támadónk tolt rajta egyet, majd finom mozdulattal, okosan átlöbbölte a kapus felett, s így a játékszer a bal alsó sarokban kötött ki. Ezzel már 2-0-ás ferencvárosi előnyt mutatatt az eredményjelző. A folytatásban is a mieink irányították a játékot, s ezt a közönség remek hangulat teremtésével hálálta meg.

A félidő hajrájában harmadszor is bevettük a makói kaput, az eredmény azonban nem változott: Laczkó forgatta meg az emberét, majd továbbított a hosszú oldalon érkező Szalaihoz. Középpályásunk a kapus felett átfejelve a labdát a hálóba jutatta azt. A játékvezető szerint azonban az aprótermetű játékos lökött... Jellemző ugyanakkor a mérkőzés miliőjére, hogy a közönség az esetet követően - a fütyülés mellett - "játszik a Fradi, játszik a Fradi" rigmusba kezdett.

A csapatok végül 2-0-s ferencvárosi vezetésnél mentek piheőre.

A második játékrész elején kishíján háromgólosra növeltük előnyünket. Tímár egészen kiválóan indította a felfutó Laczkót, aki aztán középre adott Barthához, támadónk pedig 6 méterről csak centikkel fejelt a jobb kapufa mellé. Majd Bognár veszélyeztetett, lövését azonban nagy bravúrral hárította a vendégek hálóőre.

A 60. percben már valóban módosult az eredmény: Lipcsei végzett el szabadrúgást 35 méterrel a kaputól, csapatkapitányunk a labdát laposan a tizenhatosnál lévő Barthához továbbította, második gólunk szerzője pedig fordulásból azonnal lőtt is, mégpedig remekül, a makói kapu jobb alsó sarkába.

A vége előtt 12 perccel Deme lövése után hördült fel a közönség, a labdát vetődve állította meg a gólvonal előtt a makói kapus.

Öt perccel a lefújást megelőzően megszületett együttesünk negyedik gólja is: Az igen aktív Bartha tűnt fel - ismét - a tizenhatoson belül, játékosunkat Szaveljev csak szabálytalanul tudta megállítani, ezért a makói piros lapot, mi tizenegyest kaptunk. A labda mögé Lipcsei állt, csapatkapitányunk pedig a jobbra vetődő kapus mellett magabiztosan lőtte a labdát, s ezzel negyedik gólunkat a bal sarokba.

A végén még Csepregi, majd Dragóner is ötre növelhette volna előnyünket, az eredmény azonban már nem változott, csapatunk 4-0-ra nyerte a nagyszerű hangulatú összecsapást, melyet követően a tizenkétezres közönség hosszú percekig ünnepelte játékosainkat.