Sajnos "pontszerzésünk" a lassan megszokottá váló forgatókönyv szerint zajlott: ismételten mi vezettünk, ám előnyünket nem sikerült megtartani.
Szűcs-Bognár, Balog, Botis, Laczkó Zs.-Fitos, Csepregi, Tímár, Lipcsei, Borbély-Rósa összeállításban kezdték a mieink a találkozót, ami egyben azt is jelentette, hogy Fitos László élete első bajnokiját játszhatta klubunkban. Tapogatózó játékkal indult a mérkőzés, komolyabb helyzetek nélkül, inkább csak kisebb lehetőségek adódtak a két gárda játékosai előtt.
A 16. percben egy jobboldali akció végén a baloldalon felfutó Borbélyhoz került a labda, középpályásunk 18 méterről kapura fordult, lövése azonban a bal alsó sarok mellett hagyta el a játékteret. Nyolc perccel később Rósa lőtt távolról, de Kövesfalvi védett. A 30. perchez fűződik a játékrész talán legszebb megmozdulása: Lipcsei egy remek csel után külsővel szerette volna elcsavarni a labdát Kövesfalvi mellett, ám a vendégkapus bravúrral hárított. A folytatásban már nem alakult ki komolyabb helyzet a mieink előtt, úgyhogy gólnélküli állással mehettek az öltözőbe a csapatok.
A szünetben Jovánczai állt be csereként, és mint később kiderült, ez eredményes csere volt. Két veszélyesebb diósgyőri kontra után a Kaposvárról érkező támadó szerezte meg számunkra a vezetést a 66. percben: Borbély beadása után a lepattanó labdát Jovánczai 14 méterről félmagasan a kapu bal oldalába lőtte (1-0). Ezután jobbára mezőnyjáték folyt a pályán, a vendégek próbálkoztak, de nem igazán voltak veszélyesek.
Mégis sikerült nekik az egyenlítés: kilenc perccel a vége előtt egy kontratámadás végén Tisza egyedül vihette kapura a labdát, a támadó pedig 14 méterről a vetődő Szűcs felett a hálóba lőtt (1-1). Komolyabb helyzet már nem volt a folytatásban, így sajnos megint nem sikerült a győzelem, pedig a három pont megszerzése esetén megelőztük volna a Diósgyőrt.